A cirok a gazdasági és éghajlati kihívások közepette az állati takarmányozásban is egyre nagyobb teret nyer
A 2025. októberében tartott európai cirokkonferencián az állati takarmányozással foglalkozó műhelymunka rávilágított egy alapvető tendenciára: a cirok már nem csupán alternatívaként jelenik meg, hanem hiteles és stratégiai megoldást hoz az állattenyésztés aktuális kihívásaira. A gazdasági nyomás, a környezetvédelmi követelmények és az éghajlati bizonytalanságok közepette a szakértők előadásai rávilágítottak, hogy ennek az Európában még mindig alulhasznosított növénynek milyen sok kiaknázandó előnye van.
A cirok egyre nagyobb ismertségnek és versenyképességnek örvend
A műhelymunkát a Thierry Lecat (Advanta Seeds) által bemutatott SWOT-elemzés indította, majd Markus Wiltafsky-Martin (Evonik) célzottan technikai előadása következett, amely a cirokmag összetételét és az egygyomrú állatok takarmányozásában betöltött előnyeit állította a középpontba.
Keményítő, emészthetőség, fehérjék és aminosav-profil: alapos elemzést követően a cirok eredményeit összehasonlították a kukoricával és a szójával -így sikerült pontosabb képet kapni a cirok sajátos profiljáról. Egy kulcsfontosságú pont egyértelműen kiemelkedett a többi közül: különösen a keményítő emészthetőségét javító hőkezeléseknek köszönhetően a cirok takarmányozási profilja egyértelműen optimalizálható.
Egy másik elterjedt tévhit is megdőlt: a cirokmag színe egyáltalán nem megbízható mutatója a tannintartalomnak*.
A beltartalmi értékeken túl egy receptúra-teszten keresztül összehasonlíthatóvá vált a cirok és a kukorica eredményessége a brojlercsirkék takarmányozásában, amely rámutatott a cirok gazdasági előnyeire.
Markus Wiltafsky-Martin (Evonik) teljes előadásának megtekintése
* A mag színétől függetlenül az európai hibrid cirokfajták több mint 30 éve tanninmentesek!
Konkrét eszköz a költségek és a környezeti lábnyom csökkentésére
Dr. Varga Orsolya (Bonafarm) szerint a cirok minden szempontból megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket egy fenntartható nyersanyagtól várunk: jól tűri a vízhiányt, kisebb az inputanyag igénye, jól ellenáll az éghajlati változásoknak és hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez.
A bemutatott kísérletek ezeket az előnyöket a gyakorlatban is megerősítik. A baromfitenyésztésben a bojler csirke esetében a cirok beépítése kilónkénti élősúlyra vetítve 2,5%-os takarmányköltség-csökkenést eredményez.
A kacsa esetében a különböző integrálási arányok esetében nem figyelhető meg a teljesítményre gyakorolt negatív hatás, sőt, a legmagasabb arányoknál további gazdasági nyereség is realizálható volt. A cirok hatékony energiaforrásnak bizonyul az egygyomrú állatok számára, így tehát technikai kompromisszumok nélkül képes helyettesíteni a kukoricát.
Orsolya Varga (Bonafarm) előadásának megtekintése
A sertéstenyésztésben is jól teljesít a cirok
A fentebbi megállapítás a sertéshústermelésre is igaz, amint azt Marcin Sońta (Varsói Élettudományi Egyetem) kiemelte.
Kutatásai azt igazolják, hogy a cirok teljes mértékben képes kiváltani a kukoricát, a búzát vagy az árpát a takarmányozásban, miközben további előnyökkel is jár: javítja a hasított test minőségét és pozitív hatással van a bélrendszer egészségére. Az akár 50%-os helyettesítés konkrét eszköznek tűnik a tenyésztés fenntarthatóságának erősítésére anélkül, hogy a teljesítmény romlásától kellene tartani.
Marcin Sońta (Varsói Élettudományi Egyetem) előadásának megtekintése
A piaci elvárásokat szemmel tartó tejipari ágazat
A Parmigiano Reggiano ágazatban kettős kihívásnak kell megfelelni: kézben kell tartani a költségeket, és meg kell felelni a fenntarthatóság terén növekvő elvárásoknak.
Előadásában Gabriele Gasbarrini (RV Venturoli) két tanulmány eredményeit mutatta be: mindkettő arra hoz bizonyítékot, hogy a cirok bevezetése sem a tejtermelést, sem pedig a tej vagy a sajt minőségét sem befolyásolja. A technikai teljesítményen túl azonban a fogyasztók véleményét is figyelembe kell venni: a fogyasztók közel kétharmada hajlandó ugyanis többet fizetni egy fenntartható ágazatból származó termékért. Ez egy erős jelzés az értéklánc szereplői számára.
Gabriele Gasbarrini (RV Venturoli) előadásának megtekintése
A klímaváltozás újrarajzolja a térképet
Magyarországon már érezhetőek a klímaváltozás hatásai, amint arra Dr. István Kovács (KITE) is rámutatott. A kukoricát károsító kártevők által veszélyeztetett területek növekedése és a terméshozamok ingadozása arra készteti a gazdákat, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz.
Ebben a kontextusban a cirok egyre nagyobb teret nyer. A cirok ugyanis ellenállóbb az éghajlatváltozás hozta körülményeknek, és a kukoricához képest könnyebben realizálható a megtérülési küszöb. Ez a tendencia az elkövetkező években még inkább felgyorsulhat.
István Kovács (KITE) előadásának megtekintése
Változó szemlélet
Az előadások egymásutánisága során konszenzus alakult ki: a cirok egyszerre felel meg az állattenyésztés gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásainak.
Költségcsökkentés, ellenállóképesség, jó állattenyésztési teljesítmény és piaci elfogadottság: mindezek a szempontok a cirok mellett szólnak! A sokáig másodlagos növénynek tekintett cirok a gazdák szemében ma már a jövő egyik lehetséges megoldásaként jelenik meg. A széndioxidkibocsátás csökkentésének sürgető szükségességének nyomása alatt a gyorsan változó mezőgazdasági környezetben a cirok alkalmazkodóképessége döntő tényező lehet.
A takarmányozási workshop szakértői panelje az európai cirokkongerencián.
(2025. október)
Thierry Lecat | Kereskedelmi igazgató Nyugat-Európa | Advanta seeds
1986 óta dolgozik a vetőmag-ágazatban, értékesítési, marketing és vezetői pozíciókat töltött be például a Cargill Seeds, a Dekalb és az Advanta vállalatoknál. Thierry LEcat jelenleg az Advanta seeds – Alta seeds termékcsalád fejlesztéséért felelős a nyugat-európai régióban.
Markus Wiltafsky-Martin | Ügyvezető igazgató | Evonik Industries
Dr. Markus Wiltafsky-Martin az Állati takarmányozásért felelős divíziónak a szolgáltatási értékesítési igazgatója az Evoniknál. A müncheni Műszaki Egyetemen szerzett agrártudományi diplomát. Markus 2009 óta dolgozik az Evoniknál, és több mint 16 éves tapasztalattal rendelkezik az állati fehérjeipar szereplőivel folytatott projektvezetés terén, különös tekintettel a takarmány-összetevők minőségének fontosságára az egész ágazat szempontjából. Az elmúlt 12 évben Markus intenzíven foglalkozott a takarmány-összetevők minőségének értékelésével, valamint az analitikai adatoknak a fejlett adatelemzés segítségével az állati takarmányipar számára hasznos információkká történő átalakításával.
Dr. Varga Orsolya | K+F vezető | Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Dr. Varga Orsolya több mint 10 éves szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az állati takarmányozás terén. Ezeknek a tapasztalatoknak a zömét Magyarország egyik legnagyobb takarmánygyártójánál, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-nél szerezte. Karriere kezdete óta a kutatás-fejlesztés területén dolgozik. A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. K+F vezetőjeként feladata a takarmánykísérletek tervezése és irányítása, az eredmények értékelése, publikálása és a gyakorlatba való átültetése. Szakmai pályafutását aktív kutatói és publikációs tevékenység jellemzi, különösen a sertéstakarmányozás terén.
Marcin Sońta | egyetemi docens az Állattenyésztési és Takarmányozási Tanszéken | Varsói Élettudományi Egyetem
A Varsói Élettudományi Egyetem Állattudományi Intézetének Állattenyésztési és Takarmányozási Tanszékén dolgozik docensként. Kutatásai elsősorban az állati takarmányozásban felhasználható alternatív takarmányok kutatására irányulnak.
Gabriele Gasbarrini | Üzletfejlesztési vezető | RV Venturoli
Gabriele Gasbarrini a vetőmagvakra specializálódott, történelmi olasz vállalat, az RV Venturoli negyedik generációját képviseli, és az olaszországi és külföldi marketing- és termékfejlesztési vezető pozícióját tölti be.
Dr. Dezső István Kovács | Mezőgazdasági termékek kereskedelmi osztályának igazgatója | Kite
